Versek...gondolatok...mindenről

...nem tudom hogyan szeresselek még?!

Adtam vulkánból kitörõ tüzes szenvedélyt,
hûvös-hideg szépségként hódításra vágyó szép reményt,
próbáltam szólni szép szavakkal - rímeked adni s tiszta hangokat,
leírni versem Neked, hogy édes csendjükkel is kifejezzem magam,
kínáltam testem ízeit gyönyörökbe szedve,
egyre jobban kiismerve - édesítve - Neked,
vagy éppen gondolatom magját, lelkem belsejét mutattam,
páncéltalan õszinteséggel, remegõ mondatokkal.

MINDENT, igazán mindent Neked akartam!

De.................nem tudom még hogyan szeresselek?!

Szabadon,függetlenül,végtelen, úttalan-utakon,
csillagok közt fényesen vagy bolondosan, szorosan,
kábítón, Tõled részegülve, lényed rabjává válva õrülten,
jövõbe látva vagy felhõtlenül, gátlástalanul élni a mának??????


Akarod egyáltalán, hogy szeresselek?!

Szeresselek, mint ki ,már csak percekig, órákig szerethet?
De szólj most Te - s mondd el mit tegyek!

Mit szeretnél a legjobban - hogyan szeresselek?!