Csendes este volt - magam maradtam
s az ég sötét felhõit néztem az ablakon át.....
Néma lett minden - vihar elõtti csend,
a szél az ágakról pár levelet lecsent.
..................Rád gondoltam.................
...a cseppek már kopogtak s a szívembe
borzasztó,furcsa érzést loptak,
az esõ csak zuhogott de a csend ...megmaradt
s meglepetést hozott, pillanatok alatt.
A felhõk mögül lassan , elõbújt a szép Hold;
méltóságos, tiszta - csodálatos kép volt.
Megfogott, bevallom..........
Nem érdekelt semmi, gyerünk kifelé
a Holdfénybe menni.
Ki is sétáltam a szabad levegõre,
gondoltam a Fénytõl kapok majd új erõre;
De mire kiértem, minden sötétben állt
- úgy tûnik a Holdfény nem engem várt -
...csak egy percig láttam - felejthetetlen volt....
Azalatt a perc alatt rendesen megáztam,
meleg este volt - egyedül én fáztam....
